Kezdőlap    LELKISÉG    Hirdetés    Programok    Szentmisék    Tudnivalók    Linkek    Elérhetőségek   Fotóalbum


 

 

2020. február 16. 
Évközi 6. vasárnap

Isten törvénye


Arról olvasunk a mai evangéliumban, hogy Jézus a törvényekről, azok helyes értelmezéséről és megtartásukról tanít, valamint új törvényeket fogalmaz meg a régiek mellett. Kissé talányosan így vezeti be mondanivalóját: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni” (Mt 5,17). Annak érdekében, hogy ne értsük félre kijelentéseit, érdemes nagyobb távlatban szemlélnünk a törvények kérdését.
A teremtett világot szemlélve észrevesszük a benne rejlő rendet, rendezettséget. Törvények, szabályszerűségek irányítják az egész világot a parányi sejtektől az égitestek mozgásáig. A biológia, a fizika, a kémia és a többi természettudomány a természetben uralkodó törvényeket kutatja. A hívő ember úgy gondolja, hogy a természet szabályszerűsége nem önmagától alakult ki, hanem Isten határozta meg, – divatos mai kifejezést használva – kódolta bele a teremtett világ minden elemébe a rend alapjául szolgáló törvényeket. Az ember számára kiolvashatóak, megfejthetőek ezek a törvények. Sőt, a teremtő Isten szándékait, gondolatait is megismerhetjük a természettörvényből, azt, hogy miért teremtette a világot és benne az embert. A bibliai teremtéstörténet visszatérő kijelentése szerint minden jó, amit Isten alkotott.
Az Isten által teremtett jó világgal szembefordul az ember, aki saját világot akar építeni. A maga elképzelései szerint akarja átalakítani, átformálni a világot, s ezzel beavatkozik a törvények rendjébe, megváltoztatja azt. Elégedetlen a világgal és azt hiszi, hogy jobbat tud létrehozni, mint az Isten. Maga a bűnbeesés erről szól. Szabadságának köszönhetően az ember képes arra, hogy új törvényeket alkosson magának, amelyek azonban egyáltalán nem jobbak az isteni törvényeknél. Az emberi közbeavatkozás miatt felborul a rend, a teremtés rendje, a világ rendje.
A felborult egyensúlyt helyreállítandó Isten kinyilatkoztatja az ember számára törvényeit, amelyek irányítják az ember kapcsolatát Istennel, az emberekkel és a világgal. Ez a tízparancsolat, az ószövetség törvénye, amelyet Mózes által adott Isten a Sínai szövetségkötés alkalmával, ez a kőtáblákra írt törvény. Ez határozza meg az ember életrendjét, az imádság és az istentisztelet rendjét, az erkölcsi rendet. Aztán ismét az ember szembefordulása következik, mert megszegi a törvényt, nem engedelmeskedik a törvénynek, s végső soron nem engedelmeskedik Istennek.
A törvények helyreállítása, a teremtett világ újjáteremtése és az ember újjászületése érdekében Isten az ő Fia, Jézus Krisztus személyében új törvényt hoz a világba, a szeretet törvényét, az újszövetség törvényét, az örök törvényt, a szívünkbe írt törvényt, a szabadság törvényét. A szeretet törvénye nem külső kényszerítő erőként nehezedik ránk, hanem szívünk mélyéről feltörő vágy. Olyan törvény, amellyel szemben nem érdemes a benső ellenállást, ellenkezést felszítanunk, hanem arra kell törekednünk, hogy minél jobban felszínre hozzuk magunkból, ne csupán érzés maradjon bennünk, hanem cselekedetekben is megnyilvánuljon Isten és az embertárs felé. A Jézus életében és halálában megnyilvánuló tökéletes, önfeláldozó szeretet arra késztet bennünket, hogy mi magunk is a szeretet benső törvénye szerint éljünk.
E gondolatok fényében már könnyebben megértjük, hogy mit akar a mi Urunk mondani. Nem megszüntetni akarja az Isten által adott törvényeket, hanem azok eredeti szándékához akar visszavezetni minket. Tisztítsuk meg az eredeti isteni törvényt az évszázadok során ehhez kapcsolt emberi előírásoktól, amelyek félreértéseket okoznak, hogy újra felfedezzük Isten szándékát, rátaláljunk a szeretet mindent felülmúló parancsára! Így válik bennünk tökéletessé Isten törvénye, így tudunk akaratának engedelmeskedni, így valósítjuk meg a szeretetet.

© Horváth István Sándor



2020. február 9. 
Évközi 5. vasárnap

A "föld sója" kifejezés annyira szemléletes, hogy szállóigévé vált, és nagyon sokan nem is tudják, hogy a Bibliából származik. Sőt! A kifejezés erejét mutatja, hogy nem is gondolunk bele a szó szerinti értelmében. Ha a földet "sóval hintik be" - mint például a rómaiak az elfoglalt Karthágó területét - akkor az terméketlenné, halottá válik. A jelen példázat azonban cseppet sem erről szól, amint ez a további mondatokból kiderül: Jézus valami olyan dologról beszél, ami bár kicsi, mégis alaposan megváltoztatja az őt körülvevő közeget. Így is ment át a köztudatba: a só (mint a legalapvetőbb fűszer) adja meg az étel igazi ízét (savát-borsát - hogy a régiesen ragozott magyar alakját használjuk), a föld, vagy az élet sója pedig az, ami az életet értelmessé, jóvá, élvezetessé teszi.

Bár a mai evangéliumi szakasz végig kijelentő módban fogalmaz, azért vegyük észre benne a felszólító módot! "Ti legyetek a föld sója!" "Ti legyetek a világ világossága!" ahogy a szöveg végén meg is jelenik a felszólítás: "a ti világosságotok világítson az embereknek!"

A mai evangélium kulcskérdése: Hogyan lehetünk mi a föld sója, a világ világossága? Kicsit sommásan úgy lehetne fogalmazni, hogy jobbá kell tenni a világot. Olyanná, ahol kevesebb az önzés, a lustaság, az ártó szándék. Érdemes elgondolkodni, hogyan tehetjük az életet ízletesebbé! A buszon átadott hely, az ideges kolléga hisztijének szeretetteljes elviselése, porszívózás otthon - csak néhány tipp, de az igazi válaszokat mindenki magának tudja megkeresni. A világ világossága kifejezés talán még konkrétabban is értelmezhető: igazságosság, több tudás - tanítani az embereket, eligazítani az eltévedt turistát, felszámolni a babonás tévhiteket...

Ha kihasználjuk a példabeszédben levő gazdagságot, elgondolkodhatunk azon is, hogy mi történik, ha túl sok só kerül egy ételbe, vakító fénybe kerülünk... Figyelmeztessen ez bennünket arra, hogy ne "pezsegjük túl" a dolgokat! Ne akarjuk azt a vakot is átvinni az út túloldalára, aki nem akart átmenni! Ne telepedjünk rá a másikra, azzal a szemlélettel, hogy "majd én megoldalak, mint egy matekpéldát!" Nem biztos, hogy mindenkiből hosszútávfutót, nyomorban élők közt tüsténkedő apácát, atomfizikust kell faragni. Tiszteljük annyira a másikat, hogy megpróbáljuk megérteni, miért akarja követni az általunk problémásnak látott útját.  

Persze a legtöbb hasonlat - így Jézuséi is - időnként sántít. Cseppet sincs ellentétben a Megváltó gondolkodásával, hogy mindenki a "világ világosságává" váljon! A keresztelési parancsban úgy fogalmaz, "Tegyetek tanítványommá minden népet." (Mt 28,19) Persze az előző gondolat mentén haladva: csak értelmes (hatékony) eszközökkel hívogassunk valakit a kereszténységbe. Ne akarjuk rossz ügynökként a kapacitálni, vagy hatalmi szóval lelki változásra kényszeríteni valakit. És nem csak azért, mert hatékonytalan, hanem mert a másik ember nem-tisztelése bűn. (De egyébként a hithirdetés hatékonytalansága is az.)

A föld sója, világ világossága példázata Hegyi Beszéd keretében hangzik el. Pedig a logikája szerint úgy tűnik, inkább egy "élcsapatnak" szól. Hogy Jézus mégis nagy nyilvánosság előtt mondta el, annak alighanem az az oka, hogy a világjobbító-megvilágosító parancs nem csak az apostoloknak (a papoknak, egyházi embereknek) szól, hanem mindenkinek. 

Van ebben a tanításban egy jókora bátorítás is: egy csipetnyi só megváltoztatja a nagy tál étel ízét, egy pici lámpa fénye betölt egy nagy szobát. Nem kell sápítozni azon, hogy micsoda kisebbségben vagyunk a világ elsöprő többségű otrombaságával szemben. Jézus egyébként is "kedveli" az ehhez hasonló kihívás értékű feladatokat (Hasonlít a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekeverte három mérő lisztbe, és az egész megkelt tőle. (13,33 és Lk 13,21 – illetve Pál apostolnál  1Kor 5,6 és Gal 5,9 ))

Még egy apró érdekesség a végére. A Szovjetunió alkotmánya tartalmazta, hogy "mindenkinek jogában áll ateista propagandát folytatni vagy vallását gyakorolni". Az aránytalanság persze szembeszökő – de a megkülönböztetés mégis értelmetlen: aki csakugyan megéli a krisztusi normákat, az elég figyelemfelkeltő, hogy az emberek többsége elkezdjen érdeklődni: miért nem lop, miért nem hazudik, miért nem üt vissza aki keresztény. És ennél hatékonyabb propaganda aligha van... ("a hegyre épült város aligha rejthető el" (Mt 5,14b)



2020. február 2. 
Gyertyaszentelő Boldogasszony


Kedves Hívek!


"Lumen ad revelationem gentium. Fény a népek világosságára."

Ezt a dicshimnuszt énekli az agg Simeon, amikor a kis Jézust tartja kezében, ez hangzik el a mai ünnepen is. A Kisjézust még az anyja kezében látjuk de ő már feláldozza. Ez az átmenetet a karácsonyi időszakból a húsvéti időszakba.
A mai ünnep szimbóluma a fény. Mit jelent a fény? Krisztust és az örök életet jelképezi bennünk. Krisztus eljön a pogányok világosságának. Egyben az egyházra emlékeztet minket a gyertya, melyet a keresztelésünkkor kaptunk. Emlékeztet minket az istengyermekségünkre és a hívek általános papságára.

Az egyház kezéből kapjuk a gyertyát mivel az egyház adja nekünk Krisztust és az isteni életet. A gyertyával, tehát Krisztussal megyünk végig az életünkben egészen az örök életig.

A kereszteléskor mondja nekünk az egyház: „Fogad az égő gyertyát és kifogástalanul őrizd meg a keresztségedet. Tartsd meg Isten parancsolatait. Amikor eljön az Úr a menyegzőre és vele minden szent a mennyei udvarból, akkor szembe mehetsz vele és élhetsz mindörökké.” Ahogy Mária mint áldozó asszony jelenik meg, aki gyermekét a golgotai áldozathoz felajánlja, úgy ajánlja fel az embereket Istennek.

Egy ilyen életút a katolikus hitű szeretet a Megváltó és a Szűzanya iránt. A világosságot hozza el életünkbe:
•    világosságot a modern pogányságban
•    világosságot az örök üdvösséghez egy csak a földi életre és vágyakra összpontosító társadalomban.




A mai korban sajnos átéljük sok keresztény állam teljes összeomlását, Istenképét és teljes értékrendvesztését. Mennyire érezhetjük keresztény kultúránk eltűnését, mennyire érezhetjük a változásokat katolikus hitünkben és érzékelhetjük a keresztény erkölcs változását. A katolikus hitben kitartó népeknél viszont észrevehető ez a világosság, illetve fény a népek világosságára.

A házasság kapcsolatai erősek, a családok gyermekeikben találjak örömüket és a vallási és szellemi érdeklődés már kis gyermekkortól lesz felébresztve. Ez egy igazi társadalom szellemi értékekkel, nemcsak földi érdekekkel.

Egyedi módon gyönyörködhetnek a katolikus nemzetek, illetve akik még néhány évtizede azok voltak, a kulturális javak sokaságában legyen az építészet, szobrászat, festészet, zene vagy szépirodalom.

Gondoljunk csak Magyarország csodálatos templomaira! Gondoljunk az örök Rómára, a Szent Péter Bazilikára, a Lateráni Bazilikára, Santa Maria Maggiore-ra és a számtalan szakrális műalkotásra.

A fény a bűn elleni harcból adódik. Lefebvre érsek 1979-ben Econe-ban a következőt mondta Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének prédikációjában: „A gyertyák a viaszból táplálkoznak és a viasz olyan mint a testünk, amelynek el kell múlnia, hogy a fény világíthasson, Urunk Jézus Krisztus fénye, azzal, hogy minden bűnünket legyőzzük. Gonosz hajlamainknak távozni kell, hogy világíthasson a fény, a mi Urunk Jézus Krisztus fénye!” (Damit die Kirche fortbestehe, 325. oldal)

Záró gondolatként elmondható, hogy ezek mind olyan okok, amelyek miatt egyházunkat szeretjük és az apostoli hitünkhöz hűek akarunk maradni.

Őrizze meg bennünk a Szűzanya Jézus Krisztus fényét, hogy kivihessük ezt a „fényt a népek világosságára” a világba!

Ámen.




2020. január 26. 
Évközi 3. vasárnap


A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kis videójához katt a képre:



Részletek a kongresszusról és jelentkezés (regisztráció) a NEK honlapján:


www.iec2020.hu




2020. január 19. 
Évközi 2. vasárnap


Keresztelő János tanúságtételét halljuk a mai evangéliumi részletben. A Keresztelő itt már nem csak egy kisebb csoport vagy néhány személy, hanem nagyobb számú nép előtt jelenti ki Jézusra mutatva: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” (Jn 1,29). Ezt követően arról beszél, hogy megkeresztelkedése alkalmával látta Jézusra szállni a Szentlelket, majd kijelenti: „Én tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!” (Jn 1,34). Míg a küldöttek előtt titokzatosan beszélt, most a nép előtt egészen nyíltan szól, tanúskodásának tartalmát bárki könnyen megértheti.
Mivel igazolja Keresztelő János, hogy igaz a tanúskodása? Először egy látható jelre, a keresztelésekor Jézusra galamb alakjában leszálló Szentlélekre hivatkozik, ő látta ezt a jelet. Majd pedig egy természetfeletti dologról tesz említést: isteni kinyilatkoztatásból tudja, hogy az az ember fog Szentlélekkel keresztelni, akire leereszkedik, s akin rajta marad a Lélek.Amikor az evangélista ebben a formában leírja Keresztelő János tanúságtételét, ő már tudja, hogy a hit természetfeletti kinyilatkoztatásra és az ezt igazoló látható jelre, jelekre épül. A Keresztelő a jelet látva meggyőződhetett arról, hogy a neki adott kinyilatkoztatás valóban igaz, azaz beteljesedett.
Ha felismerem a jeleket, melyeket Isten mutat, eljutok a hitre
.

© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, vigyél el oda, ahova akaratod szerint mennem kell! Hadd találkozzam azokkal, akikkel akaratod szerint találkoznom kell!. Add tudtomra azt, amit akaratod szerint mondanom kell! És add, hogy ne legyek akaratod akadálya!







Tényleg kimutatta a pápa a foga fehérjét?

A Magyar Kurír cikke itt olvasható.




A Missziós kereszt



NEK-DAL

Kattints a képre!


Mersz vagy nyersz?

Egy Isten-hívő ember örömmel és szívesen tesz tanúságot arról, hogy hite szerint Valaki megteremtette és szereti őt.

A Lelki erősség egyik látványos jeléről (bizonyítékáról) a képre kattitnva olvashat.

Katt a képre!

„Gyönge vagyok,
az Erősség ajándékára várok és vágyom!
Ha számbaveszem feladataimat, kötelezettségeimet, küldetésemet,
kétségbe kell esnem
erőtlenségem láttán,
kitartásom hiányán,
állhatatlanságomon.
Szenvedélyek,
erők sűrűsödnek lelkem peremén,
mikkel nem tudok leszámolni.
Áldozatokat kell hoznom Istenemért, Egyházamért,
magam és mások üdvéért,
– és én töprengek
és félek az áldozatoktól!
Rettegek az emberektől, kiket elviselni
az erősek is alig tudnak!
Óh, Uram, tölts el az Erősség ajándékával!
Legyek bátor, tetterős, áldozatokat örömmel hozni tudó hős,
de ha kell, vállaljam a Te erőtlenségeidet,
– mely emberileg ugyan gyöngeségnek, alulmaradásnak látszik,
 de tudom, hogy ,,Istennek a ‘gyöngesége’
 erősebb az embereknél” (1Kor 1,25)”

(Belon Gellért: Ima a Szentlélek hét ajándékáért, részlet)


Aki naponta átveszi Jézustól a békességet, az ki is sugározza magából.

A te békességed hatással van a világra.

Vágyódsz e békesség után?



Katt a képre!





 

Még 500 nap az Eukarisztikus Kongresszusig:
a videó itt tekinthető meg.



Angyali történet nemcsak Anyák napjára


 Egy legenda szerint az Úr angyala egy gyönyörű napon elindult a mennyből e régi világ irányába. Itt végigment a mezőkön és városokon, és napnyugtakor megigazgatva aranyszárnyának tollait, ezt mondta: „Most már vissza kell térnem a világosság világába, vajon mit vigyek magammal itteni látogatásom emlékéül? Ó, mily gyönyörűek és illatosak a virágok! Leszakítom azokat és csokorba fogom.”

Elhaladva egy falusi otthon mellett,  a nyitott ajtón át meglátott egy csecsemőt, aki édesanyja arcára mosolygott, s az angyal így szólt:

„E kisbaba mosolya szebb, mint a kezemben levő rózsák, ezt is magammal viszem.”

Aztán föltekintett a bölcső mellett álló édesanyára, aki szeretetét árasztotta kicsinyére mint kiapadhatatlan forrást, és megcsókolta gyermekét.

„Ó – mondta az angyal –, ennek az édesanyának a szeretete a legértékesebb, amit láttam az egész világon. Ezt is magammal viszem.”

E három kinccsel a kezében visszarepült a gyöngykapuk felé, és mielőtt belépett volna, elhatározta, hogy megvizsgálja emlékeit.

Legnagyobb meglepetésére a virágok már elszáradtak, és nem látszottak szépnek. A kisbaba mosolya is elváltozott, de az édesanyai szeretet megőrizte teljes frissességét, szépségét és illatozását.

Eldobta az elszáradt rózsákat, az elváltozott mosolyt, és a kapukon áthaladva köszöntötték a menny seregei, amelyek összegyülekeztek, hogy megtekintsék, mit vitt magával.

Így szólt: „Ezt az egyetlen kincset találtam a földön, amely megőrizte illatát és szépségét a menny felé vezető úton. Az egész világon a legdrágább kincs az édesanya szeretete.”




Az Isteni Irgalmasság


Jézus irgalmas szívéről alig 3 percben. (Katt a képre)




Húsvét



"Boldog nyuszit!" - kívánta húsvét előtt egy pénztáros a vásárlónak.

Komolyan ennyi?! Erre próbálja az ember lecserélni a Megváltót?! Boldog nyuszira Azt, Aki életét adta értem?!



“ha úgy élek, mint Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem, ha nem igaz a feltámadás, de ha igaz és nem úgy élek, ahogy az evangélium tanítja, abból óriási nagy bajom lehet”
 Neumann János


dr. Csókay András húsvét utáni gondolatait itt olvashatja.




Válás után - "Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" Mt 27, 46b

Nagypénteki gondolatok


A válások idejét éljük. Családok, akik régóta közösségben élnek tönkre mennek. Az édesapa vagy édesanya ott hagyja szeretett családját és új életet próbál. De vajon tényleg boldogabb lesz? Megtalálja élete értelmét és minden vágya beteljesülését. El tudja feledni azokat, akiket azelőtt szeretett?

A válások idejét éljük. Kapcsolatok (Isten és ember között), amelyek régóta közösségben éltek tönkre mennek. A férfi vagy a nő eldobja hitét és Isten nélkül próbál új életet. De vajon tényleg boldogabb lesz?
Megtalálja élete értelmét és minden vágya beteljesülését. El tudja feledni Azt, Akit azelőtt szeretett?

Ki hagyott el kit?

Jézus a keresztfán felkiáltott, mintha Isten elhagyta volna. Talán igaz, hiszen Istent nem lehet megölni. De tényleg elhagyja-e az embert Isten? A Szentírás azt mondja: "de ha hűtlenek leszünk, Ő hű marad." 2Tim 2, 13a Akkor nemde az ember hagyja el az Istent?

De nem Jézus! Ő halálig hű maradt Atyjához és az Istentől kapott megváltó parancshoz. Mi vagyunk (mond ki magadban vagy hangosan: én vagyok), aki elhagyta az Istent.

Azt gondolom sürgősen rendbe kellene tennünk a kapcsolatunkat Istennel.
Milyen áldozatot hoztam eddig, hogy rendbe tegyem a kacspolatomat Istennel?

Ő Egyszülőtt Fiát adta azért, hogy lássam mennyire szeret. A legtöbbet adta, mert "senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mintha valaki életét adja barátaiért." Jn 15,13

Isten nem mondott le az emberíségről, elküldte a Megváltót, Jézus Krisztust! Isten nem mondott le Rólad sem hűtlen barátom! Érted is meghalt.

Te mit teszel a válás után?



Uram dicsérünk Téged, mert az irgalmad végtelen...



Az Egyház bűnbánati napjai

Az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) legújabban a következőképpen szabályozza
a böjti fegyelem megtartását hívei körében:

1249. kánon - Isteni törvény folytán minden krisztushívő köteles a maga módján bűnbánatot tartani; hogy azonban mindnyájan egyesüljenek valamilyen közös bűnbánattartásban, bűnbánati napok vannak előírva; ezeken a krisztushívők különösen is törődjenek az imádsággal, gyakorolják a vallásosság és a segítő szeretet cselekedeteit, végezzenek önmegtagadásokat sajátos kötelezettségeiket hűségesebben teljesítve és főként megtartva a böjtöt és a hústilalmat az itt következő kánonok szerint.

A bűnbánati napokon az Egyház megrendüléssel, a vezeklés és hálaadás szellemében emlékezik meg Krisztus kínhaláláról, mely minket bűneink terhétől megszabadított. Csatlakozunk Urunk áldozatvállalásához, hogy saját és mások bűneiért engesztelve kiegészítsük azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéseiből (Kol 1,24). Ugyanakkor erősítjük magunkat, hogy a kísértéseknek könnyebben ellenálljunk.

E napokon különféle önmegtagadásokkal, imádsággal, jócselekedetekkel hozzuk meg saját áldozatunkat. A bűnbánati nap eszközei közül az egyház hagyományai értelmében kiemelkedik a böjtölés: Krisztus engedelmes áldozatában való részvételnek jele egyben a testi ember fölötti uralom jelképe és kiváló fegyvere (Mt 9,15 és 17,20; vö. VI. Pál pápa intelmével).

Bár a keresztény ernber egész életét átjárja a bűnbánat szelleme és gyakorlata, az Egyház kijelöl egyes kötelező bűnbánati napokat is, hogy egymást támogatva, a közösség egységében hozzuk meg az illető liturgikus naphoz is hozzá tartozó áldozatot. Ez idő szerint e napok a következők:

Szigorú böjti nap: hamvazószerdán és nagypénteken. (Egyszeri étkezés, melyen kívül még kétszer vehetünk magunkhoz valamit erősítésül; hústól való tartózkodás.)

CIC 1252. kánon - A hústilalom kötelezi azokat, akik tizennegyedik életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezi hatvanadik életévük megkezdéséig. A lelkipásztoroknak és a szülőknek legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre és a hústilalomra.

Hústól való tartózkodás: nagyböjt péntekjein.

Bűnbánati (vezeklési) nap: Az év többi péntekjein. (Böjt vagy más önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság.) Nincs böjt (illetve bűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk. Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai) alól a nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők.

1250. kánon - Bűnbánati napok és idők az egész egyházban az év összes péntekjei és a nagyböjt ideje.

1253. kánon - A püspöki konferencia pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében vagy részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cse­lekedeteivel és vallásgyakorlatokkal.

Az irgalmasság cselekedetei

Az irgalmasság testi cselekedetei:

1. az éhezőknek ételt adni,
2. a szomjazóknak italt adni,
3. a szegényeket ruházni,
4. az utasoknak szállást adni,
5. a betegeket és
6. a börtönben levőket látogatni,
7. a halottakat eltemetni.

Az irgalmasság lelki cselekedetei:

1. a bűnösöket meginteni,
2. a tudatlanokat tanítani,
3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,
4. a szomorúakat vigasztalni,
5. a bántalmakat békével tűrni,
6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,
7. az élőkért és holtakért imádkozni.




Egy kedves film arról, hogy miként lehetünk boldogok az életben, olyanok, akikben Jézus is kedvét leli (katt a képre):





Idő = Élet

Amikor Jézus megszületett, az örökké valóságból az iőbe lépett. Nekünk adta az idejét. nem néhány óráját vagy napját, hanem egész életét az emberek között élte.
Te emnyit adsz szeretteidnek az idődből? (Minőségi időt!
)

Rövid elgondolkodtató videó a témában itt tekinthető meg.







Részletes lelkitükör itt tölthető le.






Az Édesanya teremtése

Bruno Ferrero írása

Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt:
- Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?
- Ige. De olvastad-e a megrendelőlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészből álljon és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az elöző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyítson, és legalább hat pár keze legyen.

Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:
- Hat pár?
- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.
- Olyan sok?
A jó Isten bólintott. - Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik amikor beszól: "Mit csináltok?" és azt a választ hallja, hogy "semmit". Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észre vegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: "Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok."
- Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.
- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.

Az angyal kiváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi: - Túl gyöngéd.
- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr.
- Tud gondolkodni?
- Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr.

Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végig húzta az arcán.
- Itt van valami ami fölösleges - szólt az angyal.
- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp.
- Hát az meg mire jó?
- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget.
- Te egy lángész vagy! - kiáltott fel az angyal.

Finom melankóliával válaszólt az Úr - Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem!








Lelkitükör (nem csak) fiataloknak a szeretet parancs alapján
Mikor gyóntam utoljára? Milyen gyakran szoktam áldozni?

I. Mennyei atyámat mindennél jobban szeretem.
A hit: Ismerem-e hitünk tanítását? Járok hittanra? Utána nézek-e a felmerülő nehézségeknek? Figyelek-e Isten üzenetére? Szeretettel beszélek-e Istenről, vallásról?
Az imádság: Rendszeresen (napponta), szívesen és jól imádkozom-e? Részt veszek-e a közös imádságokban? Szoktam-e saját szavaimmal is imádkozni?
A szentmise: Szívesen és pontosan járok-e a vasárnapi szentmisére? Tevékeny-e részvételem? Szoktam-e áldozni? Tudatosan követem-e Jézust?
A bűnbánat: komolyan törekszem-e a hibáim kijavítására? Tudom-e fegyelmezni magamat? Egészséges-e az életmódom? Megbánom-e naponta a bűneimet? Hogyan tartom meg a bűnbánati napokat? Rendszeresen (1-2 havonként) gyónok-e? Van-e lelkivezetőm, akitől tanácsot kérhetek?

II. Szeretem embertársaimat, ahogy Jézus szeretett minket.

A család: Megbecsülöm-e szüleimet? Segítek-e nekik? Megbízhatnak-e bennem? Jó kapcsolatban vagyok-e velük?
Testvérek és társak: Jóindulatú, udvarias vagyok-e mindenkihez? Tudok-e megbocsátani? Okoztam-e kárt valakinek? Jóvá tettem-e? Vigyázok-e mások életére, becsületére, testi-lelki épségére, egészségére? Szereztem-e másoknak örömet? Megértő vagyok-e, törődöm-e mások bajával?
Jövendőbelim: Van-e bennem felelősségtudat? Nem éltem-e vissza mások bizalmával? Fegyelmezni tudom-e nemi ösztönöm? (Szemérmetlen érintés, csók, önkielégítés, stb.) Kerülöm-e a bűnre vezető alkalmakat? (TV, filmek, újságok, öltözködés, társaság, beszélgetések, stb).
A közösség: Becsülettel teljesítem-e a kötelességemet? Részt veszek-e a közösség életében? Fejlesztem-e a képességeimet? Vállalok-e közösségi munkát? Igazságos vagyok-e? Helyesen kezelem-e az anyagi javakat? Nem éltem-e vissza helyzetemmel? Megbízható vagyok-e? Igazmondó vagyok-e? Beilleszkedek-e a közösségbe? Elviselem-e az embereket, s én elviselhető vagyok-e?
Az Egyház: Milyen apostoli szolgálatokat vállalok? Elősegítem-e a keresztények közötti egyetértést? Segítek-e másokat a kegyelmi életben? Tanúságtevő keresztény vagyok-e?









A magvető - másképpen, rövid videó itt.







MIBEN MÁS A TEMPLOMOD?

A magyar felirat bekapcsolásához kattints a CC gombra a videóképernyő jobb alsó sarkában!










A tanítványozás - elgondolkodtató videó

katt a képre



by FHabakuk Inc.®